6. fejezet

Sajnáljuk, hogy sokat kellet várnotok és ez is elég rövidke lett de csak egy szemszöges.

5. Fejezet

Marion szemszöge

Reggel öt órakor felkeltem. Odanéztem a másik ágyra, de nem láttam semmit az ágy szépen be volt vetve.
Csak a cuccai voltak úgy, ahogy a tegnap veszekedés után hagytam.
Vajon hol lehet? De mit is érdekel engem akit becsapott?
Utána felöltőztem és mentem az első órámra ami irodalom volt.
Leültem a helyemre és jött az összes haverom.
-Hol van Patt?- kérdi Caleb- aki eközben a telefonját játszadozik-

Na mit mondjak erre? : A) Lány és rájött és ezért elment .
B) Beteg és azért nem jött be órákra.
C) Elrabolták az UFO-k xD

- Legyen B)!- gondolkodtam hangosan.
-Tessék?- kérdezte Bob
-Semmi, vagyis úgy értem, hogy beteg- köntörfalaztam
-Kár pedig ma kell beavatni az elsősöket, Patt lefog maradni a szórakozásról.- mondta Allen.
-Már csak azt kell kitalálni, hogy mivel és hogyan szívassuk meg őket-sóhajtott Cedric
-Mi lenne ha belenyomnánk a fejüket a kajába ,aki meg nem menő annak a Wcébe?- kérdeztem.
Erre mind jót röhögtünk.
-Ki szavaz ellene?- kérdtem.
Senki sem emelte fel a kezét, szóval ez lesz. Már mindenki azt várta, hogy vége legyen az első két órának.

Az étkező belépve láttam, hogy az összes elsős minket nézz.
Megnéztük őket és csináltuk egy listát, hogy ki menő és ki nem. Utána megbeszéltük, hogy ki kit fog beavatni.
Na igen a végére maradt az ikerpár az egyik menő a másik, pedig nem.
A menőt elintézték a srácok. De a stréber nekem maradt. Szegénykét majdnem megsajnáltam mint egy lány úgy könyörgött de a végén meg kellett csinálnom.
Kimentem a wc-ből és egy nagy ütést éreztem a fejemen .A kis elsős testvére aki eddig menő volt de most már nem az.
Elindultam felé, láttam a félelmet a szemébe. Láttam nagyon remegett de gondoltam, még elérem. El is értem adtam neki egy akkorát, hogy vércseppek szálltak az ég felé.
Aztán megfogtam a és berángattam a Wc-be és ő is kapott. Utána már nem csinált semmit.
Ezután bementem a tanterembe és végig ültem a további 3 órámat.
Óravégén Allen megállított az ajtóba:
-Haver hallottam a bunyóról, ne is tagad az egész suli erről beszél-mondta
-Jó de nem itt. A szobámba elmondom.

Bementünk a szobámba és elmondtam neki az egészet.
-Ez meg mi? -mutatott rá Patt playboyos öngyújtójára
-Van egy titkom, de ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek.
-Buzi vagy?- röhögött.
-Nem. Az van, hogy Patt…
-Ő buzi?- röhögött tovább.
-Nem!! Ő lány!- ordibáltam rá.

Igen rövid lett de kérünk szépen Komikat!
Pussi!

5. fejezet

Na ez is megszületett! Szerintünk egy olyan dolog született amire nem gondolnátok! Ja és a végéért csak elátkozni és nem megülni!

5. Fejezet

Marion szemszöge

Kopp! Kopp!- kopogtam a diri ajtaján?
-Ki az?- kiáltott ki idegesen. Csak tudnám mitől az?
-Marion.
-Nem ér rá később?
-Nem!
-Akkor gyere!- és végre nem az ajtón keresztül. Az igazgató föl-le járkált.
-Mi a baj?
-Az, hogy Patt ájultan fekszik lent a gyengélkedőn!
-Nyugodjon meg! Ez egy ilyen iskola. A gyengéket felfalja az erősebbek! Nem is értem, hogy került ebbe az iskolába ha egy ütéstől kifekszik!
-Azért azt is mérd fel, hogy Patt van max 165 cm Brendon meg van 190 cm.
-De akkor egy fiúiskolában van! Gyenge mit a harmat fiú létére.
-Jolvan- jólvan! Csak hagy már abba a fiúzást!
-De miért? Hisz fiú!
-Nem is az a lényeg az egyetlen élő rokonom.
-Magénak vannak rokonai?
-Volt egy lánytestvérem de meghalt.
-És gondolom az ő fia.
-NEM A FIA HANEM A LÁNYA! PATT LÁNY!- ordította. Hogy mi van? Patt nem fiú han…hanem lány?
-Hogy mit mondott?
-Semmit!- dermedt meg a diri
-Azt mondtam Patt aki nem mellesleg a szobatársam lány?- ő csak bólintott.- Maga meg van húzatva? Behoz egy lány egy fiúiskolába kik ráadásul maffia emberek gyerekei? Ha kiderül, hogy lány akkor sorba fogják megerőszakolni a fiúk! Tudja, hogy ki van itt mindenki „éhezve”?
-A fenébe is tudom. De az apja verte otthon és folyton be volt rúgva. És ügye senki nem tudja meg, hogy lány? Tőlem legalábbis nem. És azt ajánlom, hogy tőled sem!- barna szemei szikrát szórtak és most láttam rajta először az úgymond igazi maffia énjét!
Az igazgató előnyős helyzetben van, mivel mindenki apja illetve anyja kedveli. Jó iskolát hozott létre és két fajta tanítási mód van az iskolában. Kényelmes bár havonta csak 1x mehetünk haza, de a hatalmas udvar és a hozzá tartozó erő mindenkit kárpótol. Csak egy dolgot hiányol mindenki és az nem más, mint a Nő!
-Tőlem se tudja meg senki!- fogtam magam felálltam és kimentem.
De akkor is, hogy lehet ilyen bolond, hogy behoz- még ha álcázva is- egy lányt. Mikor hazamegyünk nagy ritkán el tudunk onnan szabadulni és ki tudjuk élni Férfiúi vágyainkat. Néha a kertészek és gondnokok segítenek nekünk kiszökni, de az is ritkán van.

Mire a gondolt menet végére értem a betegszobához. Benyitottam. Patt ott ült az ágyban és egy elsős mellette.
-Nagyon köszönöm.
-99…- mondta unottan Patt.
-De tényleg nagyon köszönöm, hogy megmentettél!
-100…
-Tűnés!- szóltam fagyosan a kis gólyára.

Patt szemszöge

-Tűnés!- szólalt meg Marion fagyos hangon. Ez a hang a csontomig hatolt. A srác akit megmentettem attól a bengától kerek 100-szor köszönte meg, hogy megmentettem. Valamilyen szinten örültem Marion-nak de rossz érzésem volt
-Nem akarsz valamit mondani?
-Kösz, hogy elküldted a srácot és, hogy megmentettél?!
-Én hagytalak volna téged ott de a többiek mondták, hogy nem lehet a bandatagságod miatt. A srácot meg azért küldtem el mert beszélni akarok veled. De amúgy nem azt kell mondanod amit mondtál.
-Akkor meg mit?- és közben felé fordultam így meglátta a monoklimat. Ami nem igazán a szemem alatt van hanem a fél arcomat beterítette. Hallottam, hogy halkan felszisszen és valami gyilkos dühöt véltem felfedezni a szemében ami valamiért ismerős volt. Nem apától mert az ő szeme olyan kor ködös volt az alkoholtól. Megrázta a fejét és újra az a vastag jégpáncélt láttam.
-Azt kellet volna mondanod hogy ki vagy valójában!- ezt meg, hogy érti? Éretlen tekintetem láttán megmagyarázta a dolgot.- AZ kellene elmondanod, hogy valójában lány vagy.- végem! Ez meg honnan jött rá?
-Honnan veszed ezt az orbitális baromságot?
-A diri mondta!
-Az igazgató hazudott!
-Nem hinném azt is mondta, hogy az unokahúga vagy.
-Igaz, hogy rokonok vagyunk de az unokaöccse vagyok. Mit keresne egy lány egy maffiózó gyerekeikkel teli iskolában akik ráadásul fiúk?!- csak jöjjön össze! És közben fenntartottam a semleges és hitetlenkedő arcomat.
-Akkor ezt mond a szemembe!- na ne! A szemem folyton elárul. Nyeltem egy nagyot és a szemébe néztem.
-Nem vagyok lány!
-És még a szemembe is hazudsz! Mostantól nem érdekelsz! Továbbra is benne vagy a bandába és maradhatsz a szobában de én nem foglalkozok veled nem védelek meg! Rám ne számíts!- nagy ajtócsapódással távozott.
Gyorsan kiugrottam az ágyból magamra kaptam az egyenruhát és már száguldottam is az igazgatói felé. Jó pár srácnak és egy-két tanárnak nekimentem de rohantam is tovább. Istenem ha látják, hogy rohanok kerüljenek ki.
Kopogás nélkül rontottam be a szobába. Henry ugrott egyet székében.
-Jesszus Patt a szívbajt hozod rám. De amúgy nyugodtan bejöhetsz!
-Miért mondtad el neki?
-Kinek mondtam el mit?
-Marion-nak, hogy ki is vagyok valójában vagyis mi!
-Patt én úgy sajnálom! Nagyon ideges voltam és féltettelek mivel te vagy az egyetlen élő rokonom. Marion meg folyton lefiúzott és nem bírtam tovább!
-Ha nem tudnád te mondtad, hogy fiúnak kell öltöznöm.
-Igen tudom és sajnálom. De miért is vagy ennyire feldúlt?
-Csak azért mert próbáltam menteni az irhámat és tagadtam. Még a szemébe is mondtam, hogy „nem vagyok lány”…- rajzoltam macskakörmöket a levegőbe.-…természetesen nem hitte el és besértődött. Nem fog velem foglalkozni. Így is idegesít, hogy olyan rideg volt eddig velem azt hittem ha bekerülök a bandájukba akkor talán normális lesz velem. De nem neked ki kellet akadnod és erre levegőnek fog nézni!- kiabáltam az arcába. Fogtam magam hátrafordultam és bevágva magam mögött az ajtót elviharoztam.
Mikor beértem a szobában hatalmas rendetlenség fogadott. Az összes ruhám szétdobálva- mér amit magammal hoztam- a könyveim is és Marion épp a kis tisztaságcsomagomban turkál!
-Te még mi a jó büdös francot művelsz?- kiabáltam rá miután becsuktam az ajtót!
-Még, hogy nem vagy lány?- horkantott fel.- Akkor mégis, hogy találhattam nálad lány bugyit és tampont?- nézett rám.- A bugyira még mondhatnád, hogy egy szokás, de a tamponra nem! Még most is van képed tagadni?
-Bassza meg, te meg turkálsz a cuccaim között! Ja bocsánat a Hatalmas Marion Sherrard vagy aki bármit megtehet!
-Te meg a szobatársam vagy és jogom van tudni ki vagy!
-Nem elég, hogy a Henry kikotyogta mi vagyok, te még a cuccaim között is turkálsz?! Igen lány vagyok! Most boldog vagy?
-Nem! Undorodok tőled, amiért a szemembe hazudtál! Nem kell aggódnod nem erőszakollak meg álmodban és senkinek sem mondom meg mert csak én járnám meg!- a mondat végénél teljes erőből ledobta a kis táskát és eldőlt az ágyára!
Nagyon felidegesített, muszáj elszívnom egy szál cigit. Amúgy nem cigizek csak akkor ha nagyon felidegesítenek és kb. a mostani cigim már másfél hónapja megvan. Előkaptam az ezüst fém öngyújtómat! Rá volt gravíroztatva a playboy nyuszi és a teljes nevem.
-És még cigizik is!- horkantott fel szobatársam.
-Közöd!- kimentem a szobából! Ki az iskolából és megálltam. Meggyújtottam és szívtam egyet bele. Éreztem, hogy a nikotin szétárad a tüdőmben és máris kezdek lenyugodni.
-Jól fogunk szórakozni Elward kisasszony!- halottam meg egy mély hangot magam mögött és éreztem, hogy egy kendőt nyomnak az orromhoz és aztán már csak sötétség.

Reméljük tetszett és kérünk szépen kritikát!
Pussi!

FONTOS!

Sajnáljuk, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztünk. De most sem jó hírekkel szolgálunk.
Egyszerűen nincs időnk írni. Egyikünknek sincs ihlete és nekem(Kácsa) meg ott vannak a többi balogom! Amint lesz ihletünk és időnk írunk és amint meg lesz a fejezet rakjuk is fel!
Még egyszer ezer bocsi de ez van!

Pussy: Kimbrely és Kácsa

4. fejezet

Először is nagyon sajnáljuk, hogy ilyen sokáig nem volt friss. De reméljük ezentúl gyakrabban lesz és tenni is szeretnénk érte! Ja és bocsi az esetleges helyesírási hibákért!

"Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb."

4. fejezet

Maron szemszöge

5 órakor keltettük felkelt a mi kis Csipkerózsikánk. Mi piros köpenyben álltunk és a hangunkat eltorzítottuk.
Patt ásított és nyújtózott egy nagyot.

-Mi van?- lepődött meg Patt.
-Most kövess.- mondta Bob torzított hangon. De én attól még halottam, hogy mosolyog.
Patt megtörölte a szemét és szó nélkül követett minket.
-Menj be!- mondta Cedric követelően.
-Minek?? Mi lesz???- kérdezte Patt
-Ha bemész megtudod.- mondtam én nyugodt hangon ,mellesleg meglepődtem mert eddig tiszta ideg voltam de fogalmam sincs, hogy miért- vagy talán azért mert féltem, hogy lebukunk?- fene tudja.
Ezután Patt bement a terembe. Csak mi voltunk ott.
-Kapsz három feladatot ha megcsinálod mindent tökéletesen jóba leszünk!- mondta Cedric
-Készen állsz?- kérdezte Allen. Mi ilyen vicces neki?
-Igen!!!- mondta Patt
-Első feladat. Meg kell innod egy koktélt amibe a következők vannak: uborka, eper, kaviár, és pezsgő. Meg mered inni?- kérdi Allen
-Meg.- mondta Patt de egy pillanatra megremegett az arca.
Ezután Allen odaadta neki a koktélt és Patt egy húzásra megitta. De attól még az undor kiült az arcára de porbált eltüntetni-megjegyzem nem túl nagy sikerrel
-Szép volt.- mondta Bob elismerően. Ő már csak tudja, hisz ő már mikor megláttak akkor rókázott.
-Tudom- helyeselt a kis Csipkerózsika.
-Második feladat. Az első ehhez képest gyerekjáték volt. Be kell menned a WC-be és az egyikből innod kell!- fúj. Ezek meg vannak húzatva de ezért bírom őket. Bár ezek a próbák bevett szokások.
Patt megcsinálta, persze este mikor mindenki aludt csak mi nem így nem volt akkora cucc és nem is volt annyira vicces. Eléggé undorító látvány volt ahogy ivott belőle. Majdnem én dobtam ki a taccsot azt furcsálltam, hogy ő hogyan bírta ki. Hisz az előbb azt a löttyöt vagyis „koktélt” kellett meginnia most meg a WC-ből kellet innia. Nem értem ezt a srácot
-Harmadik feladat. Be kell menned a diri szobájába, és amikor alszik akkor kell az arcára borotva habot fújnod.
-Menni fog.- mosolyodott el. Mintha tudná, hogy nem kaphat ki érte, de mekkorát téved!
-Patt le kell fényképezned így a dirit!- mondtam én csak, hogy biztosak legyünk. Ja és persze mikor szar a hangulatom- és már az sem segít ha elsősök fejét nyomom bele a WC-be- legyen min nevetnem.
-Értem.- mondta majd elment. Ilyen higgadtságot még soha nem láttam kivéve apámon.
Láttam, hogy motyog valamit magába. Na most aztán jól ki fog kapni!

Másnap:
-Megcsináltad?- hogy a többiek is itt vannak most a legmegfelelőbb a pillanat.
-Igen itt a kép.- fogta és a kezembe nyomta. Épp, hogy ránéztem már szakadtam is de nem csak én hanem a többiek is.

Patt szemszöge

Reggel háromnegyed hétkor ébredtem. Kicsit nyúzott voltam mivel a fiúk voltak oly kedvesek és hajnalban felébresztettek valami hülye beavatás miatt.
Amikor eszembe jutott a tegnapi lötty elfogott a hányinger és rohantam be a fürdőbe azon belül is a WC-hez.
Miután kirókáztam magam gyorsan kimentem az erősebbik leszorítóért és az egyenruháért.
Gyorsan letusoltam és elvégeztem az egyéb dolgokat.

Mikor kiléptem a fürdőből Marion csupasz hátát láttam meg.- Hm… nem is olyan rosz. Jó izmos és…- STOP! Ezt most fejezd be Patt! Egy fiúiskolában vagy és rólad is azt hiszik, hogy fiú vagy.
Mire befejeztem ezt az elmefuttatást- vagy inkább veszekedést- Marion szembefordult velem. A zakóját is felvette már csak a nyakkendője volt hanyagul a nyakába akasztva.
-Megkössem?- utaltam az előbbi ruhadarabra
-Aha…- értelem válasz mondhatom. Odamentem és megkötöttem- bár megjegyzem egy kicsit lábujjhegyre kellett állnom. Épp, hogy befejeztem a többiek lépet be az ajtón.- És mit látnak szemeim? Azt, hogy nekik is ugyanúgy van a nyakkendőjük mit előbb Marion-nak.- Mi van ezek nem tudnak nyakkendőt kötni? Vagy micsoda?!
-Hát neked, hogy hogy meg van kötve a nyakkendőd?
-Patt volt a tettes.- védekezett.
-Mi van!? Megkérdeztem!- vágtam vissza.
-Oké-oké. Ezen ne kapd fel a vizet. Inkább nekünk is kösd meg!- parancsolt rám Allen.- Nekem ne parancsolgasson senki!
Utoljára hagytam Allen-t az előbbi ki beszólása miatt, és ha ez nem lett volna elég olyan szorosra húztam meg, hogy „szegényke” fuldoklott.
-Meg akarsz folyatni?
-Miből jöttél rá?- kérdeztem egy elégedett vigyorral az arcsomon.
-Ezt nagyon megbánod!- indult meg felém. Még szerencse, hogy Alfonso közénk állt.
-Nincs bunyó bandán belül. Tudod jól Allen.- erre az említett csak egy grimaszt vágott de lövellt felém egy „megöllek-ha-egyedül-leszünk” nézést.
-Megcsináltad?- kérdezte Marion. Hirtelen nem tudtam mire érti de leesett.
-Igen itt a kép.- megmutattam neki és elmeséltem az egész sztorit, hogy mi történt velem.

*** 8 óra után pár perccel***

-Mr. Elward! Felelne a kérdésemre?- majdnem kijavítottam, hogy én lány vagyok.
-Mit tudom én. Nem én vagyok a tanár.- láttam, hogy a tanár feje egyre vörösebb lesz.- Lehet, hogy nem volt jó ötlet? De mindegy tényleg nem tudom.
-Holnapra kérek egy 500 szavas fogalmazást a történelem legnagyobb maffiafejeiről! Világosan fogalmaztam?- nézett rám.
-Mint a maga agyán lévő köd.- mosolyogtam rá. Láttam, hogy valami nem éppen oda tartozó érzelem átfut a tanár arcán de megint vörös lett.
-Tűnés ki a teremből!
-És ha nem?
-Ne akarja, hogy az igazgatóhoz küldjem. Nincs éppen fényes hangulatában.
-Jöjjön ide a diri ha akar valamit.
-…- de a tanár már semmit nem tudott mondani mert kicsengettek.
Mikor kiértünk a teremből csomón körém gyűltek.
-Ez aztán bátor dolog volt!
-Ja! A suli legszigorúbb tanára!
-Ügyes ahhoz képest, hogy új vagy!- és még ehhez hasonló burkolt dicseteket kaptam. Ezt sosem értettem a pasi nemben, hogy miért nem lehet nyíltan dicsérni de magasról teszek most rá.
-Srácok ne!- hallottam meg egy fiatalabb hangot. A hang irányába mentem. Megláttam egy magas- nem is inkább egy orjást- aki éppen a öklét lendíti az egyik elsős arcához.
-Hé! Mit művelsz?
-Ó… nézzétek srácok friss hús.- mosolyosodott el gyorsan. Szerencsére az elsősének volt annyi esze, hogy elrohant.- Na mi van elvitte a cica a nyelved?- magaslott fölém.
-Nem éppen csak rossz így beszélni.- böktem a nyakamra. A benga- mivel nem mutatkozott be ezt a nevet kapta- hátrafordult és eléggé fancsali képet vágott.
-Most miattad elment a szórakozásom.- fordult felém.
-Nagyon sajnállak.- mosolyogtam rá erőltetetten.
-Nem baj itt vagy te.- nem érettem de azt már éreztem, hogy az ökle az arcomban landolt. Nagyon fájt az arcom. Nem mondom jó erőset ütött!
-Hé!- halottam meg a „barátaim” hangját de utána rögön jött a sötétség.

Reméljük azért tesztet. De egyébként nagyon örülnénk egy beta-nak aki kijavítja az esetleges helyesírási hibákat. Jelentkezni Kácsánal lehet: katus.95@gmail.com
Ja és kritikákat kérünk nagyon szépen!
Pussi!

3. fejezet

Így képzelem el az egyenruhát!
Köszönjük a kritikát bár többnek jobban örülnénk mit kettő!
Jó olvasást!

3. Fejezet

Patt szemszöge

-Amint látod az új szobatársad.
-Na nem nekem aztán nem lesz szobatársam!- akadékoskodott a srác.
-Hát pedig hozzá kell szoknod mivel a diri mondta, hogy ide jöjjek.- látta rajta ahogy kimondtam a diri szót a maradék akaratereje és eltűnt.
-Hogy azt a *** meg azt a jó *** és menjen el a ***- hu. Ennyi káromkodást egy mondatban még soha a büdös életben nem halottam. És csak folytatta.

***15 perc múlva***

-Lenyugodnál már a fenébe is?- förmedtem rá. Még mindig káromkodik és a falat ütögeti.
-Figyelj ide… Öhm nem tudom a neved.
-Patt Elward. És a tied?
-Marion. Hol is tartottam?
-Ott, hogy „Figyelj ide…”- vigyorogtam rá. Láttam, ahogy megy fel benne a pumpa. Hupsz lehet, hogy nem kellene visszaszólnom, de ilyen vagyok?!
-Te csak…- ekkor 5 srác rontott be a szobába.
-Haver halottad, hogy egy új…- és ekkor rám nézett egy szőke hajú barna szemű srác. Be kell vallanom ő is helyes de nem annyira mint Marion.- Ooo… látom már tudod a hírt. És egyáltalán, hogy kerül ide?- láttam, hogy a kérdést nem nekem intézi de az újonnan szerzett szobatársam lebénult.
-A szobatársa leszek. És mielőtt ti is megcsillogtatjátok a káromkodós tudományotokat és remélhetőleg evvel a szoba fala is megússza a diri küldött ide.- most meg teljesen rideg hangon szólaltam meg. Oké Patt csak így tovább!
-Nem téged kérdezett kiscsibe.- mordult rám egy alacsonyabb- bár nálam magasabb- srác. Kicsit kreolos bőre van barna hosszabb haja és barna szeme.
-Oké de rá várhatok napnyugtáig is.- rántottam meg a vállam és evvel egyúttal eldőltem az ágyon. Azt még láttam, hogy ,ág döbbenten néznek rám, de utána becsuktam a szemem és elégedetten konstatáltam, hogy az ágy pont kényelmesen puha.

Éreztem, hogy valaki bökdösi az arcomat. Na ezt nagyon utálom! Nem nagyon szeretem, hogy piszkálnak azt meg főleg nem, hogy hozzámérnek. Nem félreérteni szeretem néha ha megölelnek de nem szeretem ha csak úgy megérintetnek.
-Eltörjem a karod?- tettem fel a költői kérdést.
-Kösz nem kell.- mosolygott rám egy magasabb férfiasabb srác. Szinte fekete haja volt és hozzá kék szem.- Igazán felvágták a nyelved ahhoz képest, hogy csak ma jötté.
-Nem baj. Úgy tudom itt erőnek kell lenni, hogy nem „egyenek meg elevenen”.- mosolyodtam el fanyarul.
-Jó válasz. Egyébként az én nevem Alfonso ő mellettem ez a kreolos -aki beolvasott neked- Allen. Bob volt az aki berontott a hírrel de elakadt, Caleb ő eddig meg sem szólalt szintén úgy mit Cedric. És te ki vagy?
-Patt.- eddig ültem, és most megint visszafeküdtem az ágyba.- Ha nem baj pihennék mert vagy 5 órát utaztam.- fogtam magam és becsuktam a szemem.
Valószínűleg elbóbiskolhattam, mert egy álomféleség jött rám de csak hangokkal.

„-Ez a Patt nekem nagyon furcsa.
-Nem csak neked mindannyiunknak az. Van benne valami…valami- ez a hang Alfonso-éra emlékeztet.
-Lányos.- fejezte be a megkezdett mondatot Marion.- Mikor beléptem háttal állt nekem és tisztára azt hittem, hogy egy lány csak rövid hajjal és a mi egyenruhánkban. De mindegy. Tudjátok van a 10-ben is egy srác, az is milyen lányos.
-Igen igazad van, de most mi legyen vele? A te szobádban van és egy csomó mindenről tudomást fog szerezni. Muszáj leszünk bevenni a bandába. Ha netán az ellenségesbe kerülne és vinné nekik az infót az nagy gáz lenne.
-Igaz.
-Egyetértek.
-Felőlem.
-Úgy sem mi döntünk.- mondat az eddig ismeretlen hang.
-Hát akkor amit felébred ami kis férfi Csipkerózsikánk akkor kezdődik a beavatás. Halottam ahogy a fiúk örülnek de, hogy minek?”

Ezek után végre értelem álmokat hallottam és láttam.

Marion szemszöge

-Hát te meg ki vagy?- kérdeztem tőle
-Amint látod az új szobatársad.- vágott vissza
-Na nem nekem aztán nem lesz szobatársam!- akadékoskodottam
-Hát pedig hozzá kell szoknod mivel a diri mondta, hogy ide jöjjek-mondta-
-Hogy azt a *** meg azt a jó *** és menjen el a *** hu. –káromkodtam és persze a szoba fala sem úszta mag.

***15 perc múlva***

-Lenyugodnál már a fenébe is?- förmedt rám.
-Figyelj ide… Öhm nem tudom a neved.
-Patt Elward. És a tied?- Marion. Hol is tartottam?- istenem kezdett eléggé kiakasztani.
-Ott, hogy „Figyelj ide…”- vigyorgott rám. Na erre a mondatra felment a puma-gondoltam magamba

-Te csak…- ekkor majd nem befejeztem volna a mondatot, de a legjobb barátaim bejöttek.
-Haver halottad, hogy egy új…- rontott be Bob de amint meglátta az újdonsült szobatársamat:- Ooo… látom már tudod a hírt. És egyáltalán, hogy kerül ide?- kérdezte tőlem.
-A szobatársa leszek. És mielőtt ti is megcsillogtatjátok a káromkodós tudományotokat és remélhetőleg evvel a szoba fala is megússza a diri küldött ide.- mintha neki szánták volna a kérdést-
-Nem téged kérdezett kiscsibe.- vágta rá Allen
-Oké de rá várhatok napnyugtáig is.- mondta Patt utána megártotta a vállát ezután eldőlt az ágyon mint aki jól végezte volna a dolgát

Alfonso elkezdte böködni Patt arcát. Láttam Patt arcát, hogy ezt nem nagyon szereti mondjuk ki is szereti ha böködik az arcát??
-Eltörjem a karod?- tette fel a költői kérdést az új szobatársam.
-Kösz nem kell. Igazán felvágták a nyelved ahhoz képest, hogy csak ma jötté.- mosolygott Alfonso.
-Nem baj. Úgy tudom itt erőnek, kell lenni, hogy nem „egyenek meg elevenen”.- mosolyodott el fanyarul.
-Jó válasz. Egyébként az én nevem Alfonso ő mellettem ez a kreolos -aki beolvasott neked- Allen. Bob volt az aki berontott a hírrel de elakadt, Caleb ő eddig meg sem szólalt szintén úgy mit Cedric. És te ki vagy?- mutatott be mindenkit Alfonso.
-Patt.- utána visszafeküdt az ágyba- Ha nem baj pihennék, mert vagy 5 órát utaztam.- majd becsukta a szemét.

-Ez a Patt nekem nagyon furcsa.- mondta Cedric.
-Nem csak neked mindannyiunknak az. Van benne valami… valami- mondta Alfonso.
-Lányos.- fejeztem be a mondatot. Mikor beléptem háttal állt nekem és tisztára azt hittem, hogy egy lány csak rövid hajjal és a mi egyenruhánkban. De mindegy. Tudjátok van a 10-ben is egy srác, az is milyen lányos.
-Igen igazad van, de most mi legyen vele? A te szobádban van és egy csomó mindenről tudomást fog szerezni. Muszáj leszünk bevenni a bandába. Ha netán az ellenségesbe kerülne és vinné nekik az infót az nagy gáz lenne.- mondta Bob.
-Igaz.- vágtam rá Cedric.
-Egyetértek.- értett egyet Alfonso.
-Felőlem.- mondta Allen.
-Úgy sem mi döntünk.- végre megszólalt Caleb is.
-Hát akkor amit felébred ami kis férfi Csipkerózsikánk akkor kezdődik a beavatás. -mondtam erre mind elkezdtünk halkan nevetni.
Patt most kezdődik számodra csak a pokol!

Kérünk szépen kritikát (hatalmas bociszemek)!!!

2. fejezet

Ilyen a szoba csak mégy egy nagy ágyal.
Köszönjük a kritikákat nagyon jól etet.
Sajnos a mostani feji rövidebb lett. És KRITIKÁT!

2. Fejezet

Patt szemszöge

El sem hiszem, hogy tényleg igent mondtam. Látni kellet, volna Henry arcát azok után, hogy kimondtam az a bizonyos szót.

Még az is kiderült, hogy gazdag a suli miatt. Első dolga az volt, hogy beszereztünk nekem leszorítót, na meg boxereket. Persze az csak úgy fogom felvenni, hogy lesz alattam bugyi. Az egyenruhát- mivel a suliban az kell hordani-, megvarrattuk nekem. Beszereztünk nagyobb pólókat pizsoma gyanánt. Laptop-ott is beszereztünk.
De legutoljára maradt a hajam. Nem hittem el, hogy erre képes vagyok. Sírtam mikor levágták a hajam.

És most itt ülök az igazgatói irodában, és a papírokat intézzük. Még szerencse, hogy a keresztnevem fiú név is lehet így nem kell nevet változtatnom
-Patt. Egy aprócska gond még van.- nézett rám.
-Mi lenne az?!
-Hát, hogy lesz szobatársad.- mosolygott rám bocsánatkérően.
-Hogy mi van?!- és persze már húzta is össze magát.
-Kérlek, ne rendezz jelenetet. Sajnálom, de minden diákom kettesével van és mostantól te is a diákom, leszel.
-Oké.- mondtam fanyarul.
-De nem kell aggódni külön ágyatok lesz és ráadásul francia. Na akkor mondom a házirendet: A reggeli minden nap 7:30-kor kezdődik. A tanítás délután 2-ig folyik aztán van az ebéd. Utána ha felveszek külön órát akkor azok vannak illetve szabad foglalkozás. 18:00-kor van a vacsora. Legkésőbb 23:00 után tilos elhagyni a hálókörletet. Nekünk mindegy mikor alszotok de figyelmeztetlek a tanárok nem fogadják az el, hogy „fáradt vagyok” az nem az ő bajuk, ha nem aludtál. Itt van az órarended. Ne csodálkozz, hogy kettő van. Az egyik olyan mintha rendes gimnáziumba járnál- szólok ezt nem veszik olyan komolyan- a másik pedig a maffiózó dolgokról szól. Vagyis: annak történelméről, lövészet, harcművészet és stb. A szobád a 591. És most nyomás.- avval kizavart az irodából. Jesszusom mi lesz még itt.

Már vagy egy órája bolyongok de még mindig nem találom az a r***dt szobát.
-Ááá. Biztos te vagy az új srác. Én Konor vagyok.- nyújtott kezet nekem egy vörös hajú szeplős srác.-
-Patt Elward. Meg tudnád mondani hol van a… 591-es szoba.- és teljes lefagyás. Mintha valami nagy bűnt követtem volna el.
-Te…te…t…t… Te a 591 szobába mész. Az…az…- elakadt.
-Nem érdekel kinek a szobája most már az enyém is lesz! Merre van?
-A legfelső em… emeleten. Ott fordulj jobbra aztán balra és ott vagy.
-Kösz.- avval otthagytam

Arra mentem amarra monda- és jé tényleg itt van.
Ahogy beléptem a szobába két hatalmas francia ágyat láttam meg. Ahol az ágyak voltak ott a fal kicsit homorú volt és fehér. Az ágyakon halvány bézs színű huzat. A két ágyat csak egy kis éjjeliszekrény választotta el. A többi fal kék volt csak néhol egy kis megszakítással volt fehér. A szobából nyílt mégy egy ajtó. Benéztem és egy teljesen átlagos fürdőt találtam. Kád, zuhanyzó, WC, mosdó.
Kit tovább nézelődtem. Észrevettem egy hatalmas beépített szekrényt. Rengeteg ruha elférhet benne csak, hogy minek hisz úgy is egyenruhánk van?!
A plafon olyan volt mintha egy sötétebb kék festékre rákenték volna a lakott és abban voltak a lámpák.

Ledobtam a táskám az egyik ágyra-, bár a másik totálisa fel volt túrva- és elkezdtem kipakolna a cuccaimat.
-Hát te meg ki vagy?- kérdezte egy mélyebb hang. Odafordultam és teljesen ledöbbentem. Egy magas izmos- de nem az a nagy izomtömeg inkább szálkás- srác ált az ajtóban. Hosszabb de mégsem az-az igazi hosszú sötétszőke haja van és egészen világoskék szemei voltak.
Még sosem láttam ilyen helyes srácot. És ez nálam nagy szó mert nem vagyok az a fajta lány aki minden srácot megbámul.

Marion szemszöge


Hát igen a világ legjobb fejei.
Hadd mutassam be őket.

Alfonso a legjobb barátom kicsi korom óta ismerjük egymást.
Ő is gazdag családból tartozik, mint én. Apukája a legjobb barátja és pénzügyi titkára az én apámnak.
Vele terveztük, hogy elmegyünk otthonról. És megszabadulunk a szülőktől.

Allen ő apja is gazdag valami örökös gyerek. Imádom bunyózni. Emlékszem egyszer odahozta ötödiktől-nyolcadikig az összes ellenőrzőjét és számoltuk, hogy mennyi beírása van neki.
15 intő.3 igazgató, 20 nap igazoltan, de persze ha nagyon felhúzzák akkor ilyen, egyébként tök jó fej és igazi jó barát.

Caleb apja a legújabb technikai gépeket hozza be és viszi ki külföldről.
Persze egyből nekik járt egy ajándék példány talán, ezért is lett számítógép őrült. Egyszer mikor már sehova se alkart jönni az anyja kért meg minket, hogy rángassuk ki a friss levegőre, mert már vagy egy hete bent ült a szobájában.

Bob-nak az anyja szépségkirálynő volt, apukája kis korában elhagyta őket. Bobnak nem is tudom hány barátnője volt. Azt se tudom hány lány verekedett érte.
Most épp csodáknak csodája nem jár senkivel-bár ebben a suliban igen furcsa lenne. Nem alkarja itt a gímibe a szoknyapecér nevet kapni, de azt elmondta, sulin kívül- hogy tetszik neki az egyik csaj.

Cedric-ről nem tudunk sokat inkább csendes magának való fiú. De ha az kell, hogy kiderítse, hogy ki kivel jár 1 nap alatt megoldja az ügyet.
Az apja nagyon jó fej, ő beszélte rá mindenkinek a családját, hogy hadd járjunk az M.G.G.-be.

Az egész suliból csak egy dolog hiányzik. Az pedig a csajok. Néha napján ki tudunk szökni egy egy éjszakás kalandra, de annál semmi több. Idegesítő az igazgató bugyuta szabályai, de igazán rémisztő is egyben az a férfi.
A szemében az-az őrület lángja. A hideg futkos a hátamon miatta, pedig engem nem nehéz megrémiszteni.

KRITIKÁT!

Puszai: Kácsa
and
Kimberly

1. fejezet

Hát íme az első fejezet! Reméljük tetszeni fog és kérünk szépen KRITIKÁT!

1. Fejezet

Pat szemszöge

-NE!- sikítottam. Már megint, megint megütött. Már ez megy lassan 5 éve. Mióta anya meghalt apám folyton ver. De ezt is csak az alkohol miatt. Szinte már minden nap részeg. Elmegy dolgozni és mikor hazaér a teljesen részeg. Hol is kezdjem?
A nevem Patt Elward. 17 éves leszek 5 hónap múlva. Hosszú sötétszőke hajam és barna szemem van. Anyám mikor az öcsémet szült meghalt, ezért nekem kellet a testvéremről gondoskodnom. Apa az óta iszik. Nagyon szeretem azt a kis manót. De sajnos ez is véget ért. Az öcsém beteg lett és mivel erre betegségre nem volt gyógyszer így ő is meghalt. Ennek már lassan 3 éve.
-Már megint mit műveltél. Nem ezt kértem.- és még egy ütés. Apám volt már pszichológusnál. Azt mondák, hogy valami nem stimmel az agyában és az még rá tesz egy lapáttal, hogy anya kiköpött mása vagyok csak vékonyabb. Azt javasolták ne hagyjam, hogy igyon vagy legalább küldjem el elvonóra. Az elsőt nem tudtam teljesíteni, mert nem tudom hol szokott inni. És hát a másodikat sem mert hát nincs rá pénzünk. A mostani pénzünkből is épp, hogy megélünk.
Csengő.
Vajon ki jött?
Csengő.
Hozzánk nem szokott jönni senki.
Csengő.
De elszánt valaki.
CSENGŐ!
Szinte már ráfeküdte az illető.
Amikor kinyitottam az ajtót egy magas –szerintem- 190 cm magas barna hullámos hajú és barna szemű férfi állt előttem. Volt egy kis szakálla meg bajsza de köszönhetően szimpatikus lett. Na jó nem csak ennek, hanem…
-Hilary. De fiatal vagy és persze egyre vékonyabb.- ölelt át. Ennek a név hallatára egy kész szúródót a szívembe.
-Ki az?- jött oda apám.- Maga meg ki a franc?
-Henry vagyok te tökfilkó. Már fel sem ismered a feleséged testvérét.- mi? Anyának volt egy testvért?- Bár bűzlesz az alkoholtól. Hilary miért hagytad ezt neki.- nézett rám.
-Ő nem Hilary. Ő Patt. Hil már 5 éve meghalt.- furcsa ha apa meghallja anya nevét egyből kijózanodik
-Hogy micsoda?- hüledezett a férfi.
-Nem tudom ki maga de jöjjön beljebb.- megragadtam a karját és behúztam a nappaliba.
-Hogy…an…- akadozott.
-Mikor anya megszülte Kris-t akkor. Kirs már lassan 3 éve meghalt.- avattam be röviden és tömören.
-Én nagyon lemaradtam. Addig tudtam Hil-ről, hogy férjhez ment ehhez itt- apámra bökött.- De az már nem, hogy gyereke van azt meg pláne, hogy meghalt.
-Én meg magáról nem tudtam.- mondtam nyersen. Mióta anya meghalt egyre ridegebb leszek. Néha normális vagyok a következő pillanatban pedig teljesen rideg.

_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-

1 órával később az újdonsült nagybátyám mindent tudott róla. Még azt is, hogy apa verni szokott.
-Na jó eldöntöttem te az én suliba fogsz járni Patt.- jelentette ki.
-Mi?
-Egy iskolában vagyok igazgató. Törvényesen annyira nem létezik az iskola mivel a maffiózók gyerekei járnak oda. A papírok hamisak de jó iskola. Csak egy aprócska gond van.
-Mi lenne az?
-Hát, hogy nem fiú vagy.
-Ez, hogy érted.
-Én egy fiúiskolát vezetek. Bár ha beöltöznél fiúnak és kitanítalak akkor nyugodtan já…
-Na azt már nem. 1: ha nem tűnt volna fel a haja hosszú. 2: mellem is van. 3: és a legfontosabb. Ha rájönnek, hogy lány vagyok engem mindenki megerőszakol.
-Hát a hajadat levágatod. A melledet leszorítod. Ja és a fiúk félnek tőlem. Gondolkozz. Itthon maradhatsz és tűrheted még pár évig, hogy apád ver. Vagy. Beöltözöl fiúnak és élsz a suliban. Ja még nem említettem az egy bentlakásos iskola. Mérlegelj.

Már vagy fél órája gondolkoztam.

-Oké. Meg van a döntésem. A válaszom…

Marion szemszöge

A nevem Marion Sherrard. Az M.G.G.-be- Maffiózó Gyerekeinek Gimnáziuma- járok. Végre nincs senki, aki parancsol nekem.

De kezdjük az elejénél apám egy nagy család- egy maffiózó banda- fejedelemnek a vezetője, azért is vezető, mert mindenkinek parancsol.
Anyukám kis koromban meghalt. A nyolc általános iskolai évet egy gazdagoknak szánt suliba végeztem.

Emlékszem arra a napra mikor kaptam levelet, hogy végre kiköltözhettem onnan és nem kell végig apám parancsolgatását hallanom minden nap.


”-Marion!! !Jött egy leveled valamilyen iskolából!!!- ordított felem apám mintha süket lennék
-Neked is Szia apu. És hol van a levelem???- kérdeztem izgatottan.
-A kukába nem képzeled, hogy oda elmész!!!- megint csak ordított velem.

Egy szót se szóltam kivettem a kukából a levelet és egyből ki is nyitottam.

-Felvettek!- ordítottam.
-Nem vagyok süket!- kiabált vissza apu.

A levelet áttanulmányoztam semmi különöset nem találtam benne: felvettek, beiratkozás, könyvek ára, de az utolsó oldalon ez ált:
-Az igazgató eljön ide!!! kiabáltam apámnak

Ahogy csak kimondtam ezt a mondatott csengettek.

-Jó napot Henry vagyok az iskola igazgatója.- nyújtott nekem kezet Henry.
-Jó napot én Marion vagyok. Velem szeretne beszélni vagy apámmal??
-Veled.
-Rendben.
-Mesélj egy ilyen „nagy” ember gyerek miért pont a mi iskolánkat választja???
-Tudja szeretnék megismerkedni másokkal a gazdag és a parancsolgatós élet nem nekem való.
-Értem augusztus utolsó napján már be kell költöznöd a koleszbe. Megoldható ez???
-Persze nincs semmi akadálya.”

Benyitottam a szobába. És mit látnak szemeim, azt, hogy a haverjaim az ágyamon fetrengenek.
-Hé Marion. Hallottad? A diri nincs a suliban.- vigyorodott el gonoszul Allen.- Tudod mit jelent ez?- hát, hogy nem tudnám?!- Végre szívathatjuk a többieket.- na ez kell már nekem.

Na vége is. És mint fönt említettem KRITIKÁT!