2010. május 17., hétfő

3. fejezet


Így képzelem el az egyenruhát!
Köszönjük a kritikát bár többnek jobban örülnénk mit kettő!
Jó olvasást!

3. Fejezet

Patt szemszöge

-Amint látod az új szobatársad.
-Na nem nekem aztán nem lesz szobatársam!- akadékoskodott a srác.
-Hát pedig hozzá kell szoknod mivel a diri mondta, hogy ide jöjjek.- látta rajta ahogy kimondtam a diri szót a maradék akaratereje és eltűnt.
-Hogy azt a *** meg azt a jó *** és menjen el a ***- hu. Ennyi káromkodást egy mondatban még soha a büdös életben nem halottam. És csak folytatta.

***15 perc múlva***

-Lenyugodnál már a fenébe is?- förmedtem rá. Még mindig káromkodik és a falat ütögeti.
-Figyelj ide… Öhm nem tudom a neved.
-Patt Elward. És a tied?
-Marion. Hol is tartottam?
-Ott, hogy „Figyelj ide…”- vigyorogtam rá. Láttam, ahogy megy fel benne a pumpa. Hupsz lehet, hogy nem kellene visszaszólnom, de ilyen vagyok?!
-Te csak…- ekkor 5 srác rontott be a szobába.
-Haver halottad, hogy egy új…- és ekkor rám nézett egy szőke hajú barna szemű srác. Be kell vallanom ő is helyes de nem annyira mint Marion.- Ooo… látom már tudod a hírt. És egyáltalán, hogy kerül ide?- láttam, hogy a kérdést nem nekem intézi de az újonnan szerzett szobatársam lebénult.
-A szobatársa leszek. És mielőtt ti is megcsillogtatjátok a káromkodós tudományotokat és remélhetőleg evvel a szoba fala is megússza a diri küldött ide.- most meg teljesen rideg hangon szólaltam meg. Oké Patt csak így tovább!
-Nem téged kérdezett kiscsibe.- mordult rám egy alacsonyabb- bár nálam magasabb- srác. Kicsit kreolos bőre van barna hosszabb haja és barna szeme.
-Oké de rá várhatok napnyugtáig is.- rántottam meg a vállam és evvel egyúttal eldőltem az ágyon. Azt még láttam, hogy ,ág döbbenten néznek rám, de utána becsuktam a szemem és elégedetten konstatáltam, hogy az ágy pont kényelmesen puha.

Éreztem, hogy valaki bökdösi az arcomat. Na ezt nagyon utálom! Nem nagyon szeretem, hogy piszkálnak azt meg főleg nem, hogy hozzámérnek. Nem félreérteni szeretem néha ha megölelnek de nem szeretem ha csak úgy megérintetnek.
-Eltörjem a karod?- tettem fel a költői kérdést.
-Kösz nem kell.- mosolygott rám egy magasabb férfiasabb srác. Szinte fekete haja volt és hozzá kék szem.- Igazán felvágták a nyelved ahhoz képest, hogy csak ma jötté.
-Nem baj. Úgy tudom itt erőnek kell lenni, hogy nem „egyenek meg elevenen”.- mosolyodtam el fanyarul.
-Jó válasz. Egyébként az én nevem Alfonso ő mellettem ez a kreolos -aki beolvasott neked- Allen. Bob volt az aki berontott a hírrel de elakadt, Caleb ő eddig meg sem szólalt szintén úgy mit Cedric. És te ki vagy?
-Patt.- eddig ültem, és most megint visszafeküdtem az ágyba.- Ha nem baj pihennék mert vagy 5 órát utaztam.- fogtam magam és becsuktam a szemem.
Valószínűleg elbóbiskolhattam, mert egy álomféleség jött rám de csak hangokkal.

„-Ez a Patt nekem nagyon furcsa.
-Nem csak neked mindannyiunknak az. Van benne valami…valami- ez a hang Alfonso-éra emlékeztet.
-Lányos.- fejezte be a megkezdett mondatot Marion.- Mikor beléptem háttal állt nekem és tisztára azt hittem, hogy egy lány csak rövid hajjal és a mi egyenruhánkban. De mindegy. Tudjátok van a 10-ben is egy srác, az is milyen lányos.
-Igen igazad van, de most mi legyen vele? A te szobádban van és egy csomó mindenről tudomást fog szerezni. Muszáj leszünk bevenni a bandába. Ha netán az ellenségesbe kerülne és vinné nekik az infót az nagy gáz lenne.
-Igaz.
-Egyetértek.
-Felőlem.
-Úgy sem mi döntünk.- mondat az eddig ismeretlen hang.
-Hát akkor amit felébred ami kis férfi Csipkerózsikánk akkor kezdődik a beavatás. Halottam ahogy a fiúk örülnek de, hogy minek?”

Ezek után végre értelem álmokat hallottam és láttam.

Marion szemszöge

-Hát te meg ki vagy?- kérdeztem tőle
-Amint látod az új szobatársad.- vágott vissza
-Na nem nekem aztán nem lesz szobatársam!- akadékoskodottam
-Hát pedig hozzá kell szoknod mivel a diri mondta, hogy ide jöjjek-mondta-
-Hogy azt a *** meg azt a jó *** és menjen el a *** hu. –káromkodtam és persze a szoba fala sem úszta mag.

***15 perc múlva***

-Lenyugodnál már a fenébe is?- förmedt rám.
-Figyelj ide… Öhm nem tudom a neved.
-Patt Elward. És a tied?- Marion. Hol is tartottam?- istenem kezdett eléggé kiakasztani.
-Ott, hogy „Figyelj ide…”- vigyorgott rám. Na erre a mondatra felment a puma-gondoltam magamba

-Te csak…- ekkor majd nem befejeztem volna a mondatot, de a legjobb barátaim bejöttek.
-Haver halottad, hogy egy új…- rontott be Bob de amint meglátta az újdonsült szobatársamat:- Ooo… látom már tudod a hírt. És egyáltalán, hogy kerül ide?- kérdezte tőlem.
-A szobatársa leszek. És mielőtt ti is megcsillogtatjátok a káromkodós tudományotokat és remélhetőleg evvel a szoba fala is megússza a diri küldött ide.- mintha neki szánták volna a kérdést-
-Nem téged kérdezett kiscsibe.- vágta rá Allen
-Oké de rá várhatok napnyugtáig is.- mondta Patt utána megártotta a vállát ezután eldőlt az ágyon mint aki jól végezte volna a dolgát

Alfonso elkezdte böködni Patt arcát. Láttam Patt arcát, hogy ezt nem nagyon szereti mondjuk ki is szereti ha böködik az arcát??
-Eltörjem a karod?- tette fel a költői kérdést az új szobatársam.
-Kösz nem kell. Igazán felvágták a nyelved ahhoz képest, hogy csak ma jötté.- mosolygott Alfonso.
-Nem baj. Úgy tudom itt erőnek, kell lenni, hogy nem „egyenek meg elevenen”.- mosolyodott el fanyarul.
-Jó válasz. Egyébként az én nevem Alfonso ő mellettem ez a kreolos -aki beolvasott neked- Allen. Bob volt az aki berontott a hírrel de elakadt, Caleb ő eddig meg sem szólalt szintén úgy mit Cedric. És te ki vagy?- mutatott be mindenkit Alfonso.
-Patt.- utána visszafeküdt az ágyba- Ha nem baj pihennék, mert vagy 5 órát utaztam.- majd becsukta a szemét.

-Ez a Patt nekem nagyon furcsa.- mondta Cedric.
-Nem csak neked mindannyiunknak az. Van benne valami… valami- mondta Alfonso.
-Lányos.- fejeztem be a mondatot. Mikor beléptem háttal állt nekem és tisztára azt hittem, hogy egy lány csak rövid hajjal és a mi egyenruhánkban. De mindegy. Tudjátok van a 10-ben is egy srác, az is milyen lányos.
-Igen igazad van, de most mi legyen vele? A te szobádban van és egy csomó mindenről tudomást fog szerezni. Muszáj leszünk bevenni a bandába. Ha netán az ellenségesbe kerülne és vinné nekik az infót az nagy gáz lenne.- mondta Bob.
-Igaz.- vágtam rá Cedric.
-Egyetértek.- értett egyet Alfonso.
-Felőlem.- mondta Allen.
-Úgy sem mi döntünk.- végre megszólalt Caleb is.
-Hát akkor amit felébred ami kis férfi Csipkerózsikánk akkor kezdődik a beavatás. -mondtam erre mind elkezdtünk halkan nevetni.
Patt most kezdődik számodra csak a pokol!

Kérünk szépen kritikát (hatalmas bociszemek)!!!

3 megjegyzés:

  1. Ne haragudjatok lányok, de nekem valahogy nem igazán tetszett ez a fejezet. Mindketten azt írtátok le, amit a másik. Lehetne benne egy kis változatosság. Mondjuk mivel Patt alszik, lehetett volna tovább kibeszélni őt. Na mind1. Bocsi a kritika miatt. A lényeg, hogy ne mind2-n ugyanazt írjátok, hanem folytatólagosan.
    Puszi: Betty

    VálaszTörlés
  2. én is csatlakozok Betty-hez hogy nem mind a kettőhöz ugyan azt kellet volna írni...és bocsi hogy én is ezt mondom de amúgy jó lett..remélem hamar jön a folytatás és abba már nem ugyan az lesz mind a kettőjüknek a "részének"a leírása..
    puszi,Rosalie

    VálaszTörlés
  3. Én nem értek egyet az előttem komizókkal nekem nagyon tetszik a történet és ez a feji is nagyon szuper lett. A lényeg hogy ne hagyjátok abba az írást és sűrűn, gyorsan hozzatok frisset. Mert egy ilyen történet nélkül elvonási tüneteim lesznek :D

    VálaszTörlés